Bankkártyás fizetés
ÜgyintézésMit kell tudni a befektetésekről?
A pénztári portfóliók 2022. évi befektetési teljesítménye
Miután tavaly mind az államkötvények, mind pedig a tőzsdei részvények árfolyama esett a 2022-es évben piac szerte nem volt olyan nyugdíjpénztári portfólió, amelyik reálhozamot ért volna el. Az MNB által nyilvántartott és elérhető adatok szerint egy-két legkevésbé kockázatos portfólió kivételével jóformán az összes portfólió mínuszban zárt.
A pénztár és vagyonkezelők folyamatosan elemzik a hazai és a nemzetközi befektetési piacokat, aktív vagyonkezeléssel csökkentik a negatív tendenciák portfóliókra mért hatását. Fontos figyelembe venni, hogy a jelenlegi helyzetben nem veszteségről, hanem egy adott pillanatban tapasztalható, tehát átmeneti árfolyamcsökkenésről beszélhetünk, így azt javasoljuk, hogy ne nyúlj hozzá a nyugdíjcélú befektetéseidhez.
A vagyonkezelők célja, hogy a referenciaindex hozamát túlteljesítsék. A referencia index hozama és a befektetésen elért bruttó hozam közötti különbözet mutatja a vagyonkezelői teljesítményt. Amennyiben ez az érték pozitív, az azt jelenti, hogy a vagyonkezelő egyedi befektetési döntéseivel növelte a hozamteljesítményt, amennyiben negatív az érték, akkor csökkentette azt.
Elmondható, hogy – bár az Irány 2025, Irány 2035, Irány 2045 portfolió éves nettó hozama negatív lett -, a Vagyonkezelők jelentős mértékben túlteljesítették (+1,1 , +3,3%) a referenciaindex hozamát.
A jelenlegi helyzetben általánosságban nem javasolt a portfolióváltás, ugyanakkor ez minden esetben a saját döntésed, amelyet a kockázatok, és saját szempontjaid figyelembevételével kell meghoznod. (A portfólió váltással, vagy pénz felvétellel gyakorlatilag realizálod a portfólióváltás pillanatában aktuálisan fennálló veszteséget.)
Abban az esetben érdemes megfontolni a váltást:
- ha más eszközösszetétel következő időszaki növekedésében jobban bízol,
- ha átmenetileg kisebb kockázattal járó portfóliót választanál, amíg a piaci folyamatok ismét kiszámíthatóbbá válnak.
Kifejezetten érdemes a jelenlegi, alacsonyabb árfolyam mellett gyarapítani a nyugdíjpénztári megtakarításokat, hiszen az új befizetések után továbbra is igénybevehető az évi 20%-os adóvisszatérítés, valamint az alacsonyabb árfolyam jó beszállási, befektetési lehetőség, érdemes megkezdeni, folytatni a befizetéseket.
Továbbra is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszútávra szólnak, így a hozamokat is érdemes hosszabb, 10-15 éves időtávban nézni. Eddigi tapasztalatok alapján az egy-egy gyengébb időszak veszteségeit a későbbi évek pozitív eredményei korrigálják.
„A nyugdíjpénztári szektor több mint 25 éves története során időről időre előfordultak olyan rendkívüli világpiaci események, melyek hatással voltak a nyugdíjportfoliók árfolyamának aktuális állására is. Elég a 2008-as világválságra (jelzálogpiaci, devizaválság) és azt övező bizonytalanságra gondolni, melyet követően alig két éven belül rendeződtek a szektor árfolyam értékei. A jelenlegi, nyugdíjpénztári portfolió árfolyam-állások elsősorban a világgazdasági helyzet elmúlt másfél évben tapasztalható bizonytalanságainak tudható be. Ugyanakkor már 2022 utolsó negyedévében láthatóak voltak a visszapattanás első jelei. Arra bíztatunk minden pénztártagot, hogy őrizze meg nyugdíjcélú befektetéseit, hiszen amennyiben megszűntetik azt, az átmeneti árfolyamcsökkenésből adódó veszteséget realizálják.Továbbra is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszútávra szólnak, így a hozamokat is érdemes hosszabb, 10-15 éves időtávban nézni”
Összegzés
A 2022. évi, szinte példátlanul gyenge tőkepiaci teljesítmények okait időben a pandémia kitörése időszakára tehetjük. A koronavírus okozta gazdasági sokkot a gazdaságpolitikai döntéshozók úgy próbálták meg enyhíteni, hogy mind monetáris, mind pedig fiskális oldalról korábban elképzelhetetlennek hitt mértékű lazításokat vezettek be. Ez igaz volt valamennyi fejlett és fejlődő gazdaságra egyaránt. Monetáris oldalról a jegybankok nullára, adott esetben negatív tartományba vitték az irányadó kamatlábat, ezzel egyrészt a hitelezési oldalról könnyítettek a gazdálkodó szervezetek pénzügyi terhein, másrészt elképesztő mennyiségű likviditást pumpáltak a rendszerbe. Ezt egészítették ki több országban egy erős fiskális segítséggel is: voltak országok, ahol célzott támogatások (például EU) formájában, volt olyan ország, ahol ún. helikopterpénz formájában (például USA, de ide tartozik Magyarország is a 2022 év elejei SZJA-visszatérítésekkel). Ezek a gazdaságpolitikai csomagok rövid távon elérték hatásukat, hiszen 2020-ban a világméretű lezárások ellenére a gazdasági recesszió nem történt meg, a lakossági fogyasztás, a beruházások volumene nőtt, és ami tőkepiaci szempontból szintén fontos, nőtt a tőzsdén jegyzett vállalatok eredményessége is.
A laza monetáris és fiskális politika ugyanakkor előrevetített egy szinte már elfelejtett gazdasági jelenséget, az infláció megjelenését. Számos közgazdász, gazdasági elemző figyelmeztetése ellenére a jegybankárok a 2021 végén már éledező inflációt csupán átmenetinek tekintették, és nem kezdték el a monetáris szigorítást (kamatemelést), és ezzel párhuzamosan a költségvetési támogatások is nagyon lassan kezdtek el csökkenni.
A magyar kötvénypiac teljesítménye 2022-ben minden várakozást alul múlt. A fejlett piacokon is jelentős mértékben emelkedő hozamok hatására a magyar 10 éves állampapír hozama 2022-ben 400 pontot meghaladó mértékben került magasabb szintre, vagyis ezek a kötvények hozzávetőlegesen 30%-ot veszítettek értékükből. A rövid kötvények hozama még nagyobb mértékben emelkedett tavaly, de az alacsonyabb duráció (kamatérzékenység) miatt ennek árfolyamhatása tompább volt.
A nemzetközi okok mellett több egyedi, magyarspecifikus tényező is hozzájárult a magyar kötvények kiemelkedően rossz teljesítményéhez.
A magyar jegybank nagyon proaktív volt a kamatemelési ciklussal. azonban voltak nem szerencsés lépései is, ilyen volt a szeptemberben bejelentett kamatemelési ciklus lezárása, miközben megvolt a reális esélye, hogy az infláció az év utolsó hónapjaiban 20% fölé emelkedik. A 13%-on befagyasztott alapkamat nem volt képes megtartani a magyar fizetőeszköz, a forint árfolyamát, amely október közepére 434-ig gyengült az euróval szemben. Ebben a vészhelyzetben az MNB 18%-ra emelte az ún. ON kamatot, az 500 bázispontos „kvázi” kamatemelés hatására sikerült stabilizálni a forintot. A magyar forint gyengülése egyébként éves szinten segítette a pénztár hozamát.
A magyar részvénypiac esése tavaly nagyjából megegyezett a nemzetközi piacok értékvesztésével, annak ellenére, hogy az év végére már nem nagyon lehetett találni a BÉT-en (Budapesti Értéktőzsde) olyan vállalatot, amelyet nem sújtott különadó. A régióban a lengyel piac, elsősorban az utolsó negyedéves jó teljesítményének köszönhetően felülteljesítette a magyar piacot.
A teljes tavalyi évet tekintve, az év első három hónapja különösen rossz volt, az utolsó negyedév pedig annak ellenére lett pozitív, hogy az októberi pánikhangulatban erre nem sokan fogadtak volna. Mind a hazai kötvények, mind pedig a magyar részvények esetében volt egy jelentős korrekció, így a negyedik negyedév – végre – pozitív hozamot hozott a pénztártagok számára és javította az egész éves negatív hozamot.
| Egyes eszközosztályok teljesítménye | 2022 Q4 | 2022 teljes év |
| RMAX Index (rövid kötvények) | 2,36% | 3,01% |
| MAX Index (hosszú kötvények) | 5,68% | -16,05% |
| MSCI World (HUF) (fejlett országok részvénypiaca) | -5,69% | -7,62% |
| MSCI Emerging Market (HUF) (fejlődő országok részvénypiaca) | -5,88% | -10,95% |
| BUX Index (magyar részvények) | 15,74% | -13,66% |
| CECE Index (HUF) (KKE részvénypiac) | 19,38% | -13,26% |
